Aktuális

Településföldrajzi jellemzők

Ópályi a Szatmári-síkságon, Nyíregyházától kissé ÉK-re, 62 km távolságra, a Kraszna partján helyezkedik el. A 49-es útról Mátészalkánál leágazó és Vásárosnamény felé vezető 4117-es alsórendű úton érhető el. Területén halad át a Záhony-Mátészalka vasútvonal.
Éghajlata a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg öv határán fekszik. Az évi napsütéses órák száma 1960-1970, a középhőmérséklet 9, 6-9, 7oC, a csapadék évi összege 610-640 mm. Az uralkodó szélirány az északi, második helyen áll a déli.
Erdőtársulásainak kétharmadát akácosok jellemzik. Kisebb területeket borítanak a nemes nyárak, a lágy lombúak, a tölgyek és a fenyők. A lágyszárú fajok közül főként csomós palkával, erdei madárhurral és pázsitlevelű nőszirommal találkozhatunk. Talaja réti talajokból és kovárványos barna erdőtalajból áll.

Történelmi emlékek

A település története
A település egykori birtokosáról kapta a nevét, egyes források szerint a Dobost is birtokló Gutkeled nembeli, 1289 körül élt Kozma fia Páltól. A személynév az egyházi latin Paulusból való, s ehhez a földrajzi névben még az –i birtokképző járul; jelentése: Pál tulajdona, Pálé.
A falu neve 1294-ben tűnik fel. A település a birtokosok személye után több részre osztódott. A Hont-Pázmányokénak Oroszpályi (Orozpauli) a neve, ez ekkortájt lakatlan volt, míg a Pályiak területén 1327-ben a két tulajdonosnak megfelelően két falurész volt; az egyikben Szent Miklós tiszteletére emelt kápolna állt. Ez utóbbi falurésznek a birtokosa 1334-ben királyi küldött, 1335-ben pedig Lengyel János ügyében tanúskodott. 1337-ben Egyed fia János itteni birtokrészét Magyar Dénesnek adta. Pályiból 1337-ben a Rédeiek, 1364-ben a Czudarok kaptak részeket, utoljára pedig, 1482-ben a királyné is. A falut a XV. századtól általában Szabolcs vármegyéhez számították, bár a XVI. század elejétől a XVII. század végéig a szatmári várhoz tartozott. A XVIII. században több család kapott itt birtokrészt: így a Teleki, Barkóczy, Újfalussy, Iklódi, Bogcha és Izsák családok. A XIX. század közepéig ugyanezek voltak a földesurai, a XX. sz. elején pedig a gróf Vay, báró Uray és Teleki családok bírtak itt nagyobb területtel.
Lakói a középkorban magyarok voltak, de egyes források szerint az Oroszpályinak nevezett falurészben északról jött szlávságnak is kellett laknia. A XVI. században lakossága lecsökkent, ekkor újabb telepítés történt, ezúttal a románok kerültek be. A XIX. században is számottevő idegen népelem jelenlétéről tudnak a források. A század közepén Fényes Elek még magyar-orosz falunak nevezi.
április 8-án egy óriási tűzvészben leégett az egész falu, csak a református templom maradt sértetlen; az egyház ekkor elvesztette úrasztali felszerelését és irattárát.
A XIX. század közepén 316 református és 822 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 541 református és 1.431 más vallású lakos élt itt.
A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, 1870-től a Mátészalkai járáshoz tartozott, majd Mátészalka városkörnyékének része lett. A XX. század elején önálló nagyközség volt. 1969-től közös községi tanács székhelye, a társközsége Nyírparasznya, az 1980-a évek közepétől 1990-ig önálló községi tanácsú település. Jelenleg önálló község, de közös körjegyzőséget tart fenn Nyírparasznyával.

Építészeti, kulturális emlékek
Ópályi jellege: A Nyírség és az Ecsedi-láp határán fekvő útifalu, a XVIII. század közepén jórészt újratelepült, hosszanti orsós és keresztutcás elrendezésű. Valamennyi utcája előkertes beépítésű. Keskeny, de igen mély szalagtelkein az épületek soros vagy kétsoros elrendezésűek.
A lakóházak korábban földfalasak, szoba + pitvaros, szabadkéményes konyha, illetve szoba + füstházas pitvar + szoba alaprajzúak voltak: szarufás, mindkét végén kontyolt tetejüket nád fedte. A régi tüzelőberendezés megszűnte után az alaprajz és a tetőidom is módosult: a pitvar ettől kezdve egyterű, osztatlan, a kétablakos utcai homlokzat pedig oromfalas vagy kontyolt nyeregtetős lett. Az építéshez azonban ekkor is, sőt még ma is sárföldet használnak, de a korábbi karóvázas vagy sövényfal helyett most már vert-vagy vályogfal készül. A fehérre meszelt sima sártapasztás helyett a rangosabb épületeket vakolatdíszítésekkel gazdagították, tetőhéjaláshoz pedig cserepet, később palát használtak.
Református temploma középkori eredetű, talán az említett Szent Miklós kápolnából alakították át.
Az egyház és a templom történetéről nincsenek ismereteink. De mint a szomszédos helységeket, úgy ezt is elérte a XVI. században a reformáció, s a templomról először 1617-től hallani azt, hogy református és benne istentisztelet folyik. A templom renoválásainak ideje: 1628, 1787, 1872, 1930, 1970-1972. Jellege szerint kisebb mesterséges dombon álló, keletelt, homlokzati tornyos, négyszög szentélyű templom. Az orgonát Váradi Miklós építette 1941-ben hat változattal. A templomban 280 ülőhely van. Az épület műemlék jellegű.
A görög katolikus templom 1778-ban épült fából, 1786-ban belső berendezése még hiányzott. 1760-ban már állt a plébánia és 1782-tő gr. Hallerék telkén az iskola. Jellegét tekintve utcasorban, kisebb mesterséges dombon álló, keletelt homlokzati tornyos félköríves szentélyzáródású barokk templom. A környék egyik legszebb ikonosztázzal rendelkező műemlék temploma. A templom teljes padlócseréje, belső padozatcseréje, festése és a szentképtartó restaurálása az utóbbi időben történt meg.
Demográfiai jellemzők

Ópályi község területe 26,72 km2, népsűrűsége 113,96 fő/ km2. A település lakónépessége az 1970-es évektől 2001-ig mérsékelten fogyott, azonban 2004-2007-ig minimálisan emelkedett. 2004-ben a lakónépesség 3045 fő volt, 1585 nő (52%) és 1460 férfi (48%). 2007-ben a lakónépesség száma 3125 fő ebből a férfiak száma 1521 fő (48,6 %) a nők száma 1604 fő (51,4 %).
A település lakosságának 28,69%-a fiatalkorú (0-17 éves), 56,43%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 14,88%-a időskorú (legalább 60 éves).
A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 111 fő (4,2%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 834 fő (31,6%), 8 osztállyal pedig 756 fő (28,6%).
Középiskolát végzett érettségi nélkül 556 fő (21,06%), míg érettségivel 287 fő (10,8%), egyetemet, illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 13 fő (0,49%), míg oklevéllel 82 fő (3,1%).

  1. Lakossági alapellátás, lakossági szolgáltatások
  2. a) Oktatás
    Iskolai könyvtár, internet hozzáférési lehetőség számítástechnikai terem és 30 db számítógép áll rendelkezésre az iskolában és óvodában. Nyelvi labor és tornaterem is van.
    Óvoda
    Óvodába beírt gyermekek száma 100 fő, férőhelyek száma 100. Óvónők száma 8. Ebből 1 fő részfoglalkozású. Dajkák száma 4 fő. Munkájukat 1 fő közmunkás segíti.

Iskola
Tanulólétszám 286 fő. Hátrányos helyzetű tanulók száma 245 fő, a tanulók 86 %-a. halmozottan hátrányos tanulók száma 200 fő, a tanulók 70 %-a. SNI-s tanulók száma 52 fő. Közülük integrált oktatásban vesz részt 19 fő. Magántanulók száma 10 fő.
A két első és az egy második osztály iskolaotthonos oktatási formában tanul. Osztályok száma 17, ebből SNI-s osztályok száma 3. A napközis csoportok száma 2. A 3. és a 4. osztályos tanulók vesznek részt napközis foglalkozáson. Engedélyezett pedagógus álláshelyek száma 27 fő. Ebből 2009-ben 3 álláshely szűnik meg. Pedagógiai asszisztensek száma 3. Ügyintézők, gazdasági dolgozók száma 3 fő.Takarítók száma 3 fő. Karbantartó 2 fő. A 2009/2010-es tanévre beíratott tanulók száma 29 fő.

Konyha
A konyhán 6 fő dolgozik, közülük 1 fő részfoglalkozású.
A napi elkészített főétkezés mennyisége kb. 450 adag. Ellátjuk az óvodásokat, az iskolásokat, szociális étkezőket, saját és más intézmények dolgozóit, és vendégeket.

  1. b) Egészségügy
    A településen egy-egy háziorvos, illetve házi gyermekorvos, két védőnő és egy gyógyszertár biztosítja az egészségügyi alapellátást.
    Sem időskorúak otthona, sem nappali ellátást nyújtó idősek klubja nem működik.
  2. c) Lakáshelyzet
    Ópályiban 888 lakás található, ezek 65,3%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 81,4%-a vezetékes gázzal, 42%-a vezetékes telefonnal; a szennyvízcsatorna-hálózatba eddig a lakások 35,5%-át kötötték be.
  3. d) Kereskedelem, vendéglátás, elérhetőség
    A településen összesen 27 kiskereskedelmi üzlet található, ezek közel fele (13) élelmiszer jellegű, emellett van 1 iparcikk üzlet, 2 ruházati üzlet és 11 egyéb üzlet. A 8 vendéglátóhely közül 6 étterem, cukrászda, míg 1 bár, borozó besorolású, 1 munkahelyi vendéglátóhely.
    Ópályiban 4 magánszálláshely vehető igénybe. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 198.

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ALAP- ÉS SZAKELLÁTÁSOK:

Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások

Az Szt. IV. fejezete alatt rendelkezik a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervekről. Az önkormányzatunk a személyes gondoskodás keretében az 59-65/D. §-ok szerinti alapellátásokról kötelesek gondoskodni.
A településen kistérségi társulás formájában működnek az idősek ellátását biztosító szociális alapellátások: az étkeztetés a házi segítségnyújtás a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a családsegítés és a támogató szolgálat.
A családsegítő szolgáltatás kiépültsége a településen hiányos.

Étkeztetés
Önkormányzatunk jogszabályi kötelezettségének, mind az étkeztetés, mind az étel házhoz, történő szállításáról a Jókai Mór ÁMK keresztül gondoskodik. Az ÁMK – az ellátottak igényei szerint – tervezi meg az étlapot, megoldja a személyi térítési díjak kiszámítását, a befizetések bonyolítását. Az ÁMK naponta 65 adag ebéd elkészítésére és kiszállítására vállalt kötelezettséget, a hétvégi ellátás nem biztosított.

Házi segítségnyújtás
A családsegítő 1 főállású gondozónője és 3 fő közcélú foglalkoztatott (melyből 1 fő szakképzett) a segítségre szorulók életvitelének fenntartását lakókörnyezetében biztosítja. A gondozónők egyéni szükségletek alapján biztosítják a segítségnyújtást. A pszichés-mentális gondozást, bevásárlást, ügyintézést, gyógyszerkiváltást, a személyi higiéné megtartását, az alapvető ápolási feladatokat az orvos utasítása szerint végzik. Házi segítségnyújtás során az ellátást igénybevevő és a gondozónő közeli kapcsolatba kerül. Az idős életterébe kerül egy addig idegen ember, ezért fontos és elengedhetetlen jellemzője kapcsolatuknak a bizalom. A házi segítségnyújtást igénylők száma 13 fő, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban 5 fő részesül.

Családsegítés
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a településen élő lakosság életminőségének (ezen belül elsősorban a családok működőképességének) javítását célozza meg a szolgáltatásaival. A családsegítés keretében családgondozói, családterápiás és egyéb mentálhigiénés feladatokat lát el, tanácsadó tevékenységet folytat, csoportokat szervez és működtet. A családsegítő éves forgalmi adata: 855 fő, ebből 250 család számára dologi javakat közvetítettek, 88 család számára egyéb szolgáltatásokat közvetítettek.

Támogató szolgálat
2004. február 1-től új szolgáltatással bővült az igénybe vehető szociális ellátások köre. A hagyományos alapellátási formák kiegészültek a fogyatékos személyeknek segítséget nyújtó támogató szolgálattal. A szolgáltatást igénybevevők száma 70 fő.
Az új szolgáltatás kifejezetten a különböző fogyatékkal élő embereknek és hozzátartozóiknak kíván segítséget nyújtani, életminőségük, autonóm életmódjuk javításában, egy még tartalmasabb élet megvalósításában. E célt maga előtt tartva jött létre a Támogató Szolgálat, amelynek működési kereteit, feltételeit törvényi rendelkezések, illetve az Önkormányzat és a Boldog Családokért Egyesület, mint a Támogató Szolgálat fenntartója között létrejött együttműködés – ellátási szerződés – szabályozza.
A Szolgálat szakképzett munkatársak közreműködésével, a legkülönfélébb élethelyzetekben nyújt segítséget a hozzáforduló embereknek. Segítségnyújtása a klienssel együttműködve, önállóságának, autonómiájának és kompetenciájának figyelembevételével, tiszteletben tartásával valósul meg.
Kötelező szolgáltatásai között van a személyi segítés (a közvetlen életvitelben nyújtott gyakorlati segítségnyújtás), a szállítószolgálat (speciálisan átalakított busszal biztosítva), az információnyújtás, az ügyintézés, tanácsadás, mentálhigiénés segítés. Vállalt további szolgáltatása igény szerint közösségi és szabadidős programok szervezése, valamint gyógyászati segédeszköz-kölcsönzés.

Személyes gondoskodást nyújtó szociális szakellátások
Az Szt. 66-85/A §-ok szerint rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó szociális szakellátásokról.
A szakosított ellátások minden ellátotti csoport tekintetében hiányoznak a településen, hiszen 3222 főnél nem kötelező ezeknek az intézményeknek a fenntartása.
Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások

A Gyvt. XIV. fejezete rendelkezik a települési önkormányzat feladatairól. A 94. § (2) bekezdése szerint a települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében köteles az ellátásokat biztosítani.

Gyermekjóléti szolgáltatás
Gyermekjóléti Szolgálatunk általános gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújt. Általános szolgáltatások a tájékoztatás, tanácsadás, szabadidős programok szervezése, pedagógiai fejlesztés; jelzőrendszer működtetése, esetkonferencia szervezése, konfliktuskezelő módszerek, éves gyermekvédelmi tanácskozás.
A Gyermekjóléti Szolgálatnál a szülőn kívül a jelzőrendszer más tagjai is jelzéssel élhetnek.
Ópályiban a Gyermekjóléti Szolgálat feladatait 1 fő családgondozó látja el.
A településen a 2008. évben folyamatos családgondozásra 116 gyermek esetében került sor. Ebből 92 gyermek gondozása alapellátás, míg 19 gyermeké védelembe vétel formájában történt. Családlátogatásra mintegy 298 esetben került sor, 296 esetben keresték meg a Szolgálatot különböző problémákkal.

Gyermekek napközbeni ellátása
A napközi otthonos óvodában 101 gyermek egész napos ellátását biztosítják, míg az általános iskolában négy tanulócsoport délutáni napközis foglalkozását tudják biztosítani.
Az óvodánál 2008-ban 86 gyermek ingyenes étkeztetésben részesült. Azok részére, akiknek étkezési térítési díjat kellene fizetnie, az önkormányzat jelentős támogatást nyújtott oly módon, hogy a térítési díjat átvállalta.
Az iskolánál 240 gyermek részesült ingyenes étkeztetésben, az önkormányzat 12 gyermek esetében vállalta át a térítési díjat.
Az étkezést igénybe vevő gyermekek számát jelentős mértékben befolyásolja a fizetendő térítési díj mértéke. Mivel a fogyatékkal élő gyermekek, a három vagy több gyermekesek, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára ingyenes az étkeztetés, így a rászorultak azt teljes körben igénybe veszik.

Gyermekek átmeneti gondozása
Szintén alapellátási feladat a gyermekek átmeneti gondozása, melyet ellátási szerződés útján biztosít az Önkormányzat.
Helyettes szülő igénybevételére ez idáig nem került sor. Ennek oka, hogy a családoknak sikerül a családi, baráti körön belül ettől természetesebb formát is választani gyermekük kényszerű, időszakos elhelyezésére.
A gyermekek átmeneti ellátását a TEGYESZ ellátási szerződés útján biztosítja.

Gyermekek veszélyeztetettsége
A munkanélküliség mellett az életviteli és családi problémák alkotják a veszélyeztetettség másik fő csoportját, de ez is kapcsolatban van az előzőekben leírtakkal. A szülő vagy mindkét szülő alkoholizmusa, és az ebből eredő családi problémák is hozzájárultak ahhoz, hogy több gyermeket védelembe kellett venni.
A veszélyeztetettség okaként előfordult még: szűkös lakáshelyzet, iskolai igazolatlan hiányzás is.
A településen két védőnői körzet van, a védőnők által gondozott kismamák körében 2008-ban 59 fő gondozására került sor, amelyből 52 volt a veszélyeztetettek száma.
Az 52 személyből 18 fő szociális okból, 18 fő egészségügyi okból, míg 16 fő egészségügyi és szociális okból minősült veszélyeztetettnek. A gyermeknevelést, a kiegyensúlyozott szülő – gyermek kapcsolat kialakítását, fenntartását és a szocializációt segítő tanácsadásokat folyamatosan szervezik és végzik. Az egészséges életmód kialakításához szükséges ismereteket tanácsadások és a családlátogatások alkalmával adják át a gyermekeket nevelő családok számára.
Az észlelő- és jelzőrendszer tagjai napi kapcsolatban állnak egymással, havi rendszerességgel találkoznak esetkonferencia keretében, közösen beszélik meg a családokban felmerült problémákat.
Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések

A Gyvt. VIII.-X. fejezete rendelkezik a gyermekvédelmi hatósági intézkedésekről. A 68-76. §-ok szerint a települési önkormányzat jegyzője gyermekvédelmi hatósági intézkedések megtételére jogosult.

Védelembe vétel
A 2008. december 31.-i állapot szerint a gyámhatóság 12 gyermeket vett védelembe, viszont 10 korábbi védelembe vétel fenntartására vonatkozó döntés született. Ebből 4 esetben a Gyermekjóléti Szolgálat jelzése alapján, 6 esetben más szerv jelzése alapján került sor. Szülőnek felróható magatartás miatt 7 fő, míg a gyermeknek felróható magatartási okból 2 fő, környezeti okból 1 fő szerepel nyilvántartásunkban. Az év során védelembe vétel megszüntetése 12 esetben vált indokolttá.el

Ideiglenes hatályú elhelyezés
Ideiglenes hatályú elhelyezésre 2008. évben 12 esetben került sor, minden esetben a nem megfelelő lakáskörülmények, a rossz anyagi helyzet miatt, ami jórészt abból adódik, hogy a szülők jövedelmét csupán a gyermekek után járó GYES, családi pótlék, valamint a rendszeres szociális segély összege teszi ki.
Önkormányzatunk a jogszabályban előírt kötelezettségeknek a pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében eleget tesz. A személyes gondoskodás területén jelentkező hiányosságokat a jogszabályokban meghatározott határidőig igyekszik megvalósítani.A speciális alapellátási formák bevezetése egyre fontosabbá válik, és a szociális szakemberek a szolgáltatástervezési koncepciókban is nagy hangsúlyt fektetnek ezen ellátási formák kiépítésre, fejlesztésére.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

Rendelkezünk településfejlesztési koncepcióval és rendezési tervvel.

A Község infrastruktúrális ellátottsága 98 %-os. A Nyíl, a Dankó és a most épülő Új Reménység utca kivételével a község teljes területén rendelkezünk aszfaltburkolatú úthálózattal, betonburkolatú járdával, elektromos, vezetékes telefon, kábel televízió, víz, és szennyvízhálózattal, valamint vezetékes gázzal.
1999-2000-ben 10 tanteremmel, konyhával, ebédlővel, számítástechnikai teremmel és nyelvi laborral bővítettük a régi Általános Iskolát. Új aszfaltburkolattal láttuk el a Nyíl, a Dankó, a Táncsics, a Dózsa és a Rákóczi útcákat. 2006. októberében adtuk át a négy csoportos 100 férőhelyes, minden Európai Uniós szabványnak megfelelő új óvodát. A Művelődési Házban 1999 óta pályázat segítségével létrehozott Teleház működik. 2008-ban hoztuk létre a Falusi Múzeumot és Falusi Galériát, és felújítottuk a Gyermekorvosi Rendelő, a Gyermekjóléti Szolgálat és az Anya Csecsemővédelmi Szolgálat épületét. Kialakítottuk a községházán az ügyfélfogadó irodát, és az irodákat újra festettük.

Terveink illetve engedélyes terveink vannak: a belvíz elvezető hálózat teljes felújítására, az Új Reménység utca szilárd burkolattal történő ellátására, a Zöldfa és Rajk László utcákat összekötő szakasz szilárd burkolatára, a Narancsliget sétányra, a községen átvezető kerékpárútra, a Nyíl és Dankó utcák szennyvízhálózatára .
Szükséges kerékpárutak és járdák:
A fejlesztési igények a település bel- és külterületén egyaránt jelentkeznek.
Településen belül az Árpád u., Rajk u (a Mátészalka- Vásárosnamény közötti szakaszon), a Kossuth úton a Szamos –Kraszna közi víztározó felé a Kraszna hídig és a Narancsliget sétányon a Kraszna kistöltésén célszerű kerékpárút építését kezdeményezni.Ø
Külterületen az ópályi lakosok által legtöbbször használt szakaszon, az Ópályi – Mátészalka útvonalon a legszükségesebb a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése.
2008-ban volt lehetőség a kerékpárút építési pályázat beadására, de a képviselő testület nem élt vele.